Vagyonmegosztás

A házastársak vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályokról a 2013. évi V. törvény (Polgári törvénykönyv, a továbbiakban: Ptk.) rendelkezik. A Polgári Törvénykönyvnek a házastársakra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a bejegyzett élettársakra is.

A HÁZASTÁRSI VAGYONKÖZÖSSÉG LÉTREJÖTTE, A KÜLÖNVAGYON KÖRE

Amennyiben a házasulók, ill. a házastársak egymás között nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, ill. kötöttek, de az nem rendelkezik eltérően, a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség, áll fenn. Ezt a helyzetet más szavakkal „törvényes vagyonjogi rendszernek” nevezzük.

Amennyiben a házastársak a házasságkötés előtt már élettársi közösségben éltek, vonatkozásukban a törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül. Nem érinti sem a szerződéses, sem a törvényes vagyonjogi rendszer folyamatosságát az, ha az életközösség átmenetileg megszakad.

A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.

A közös tulajdon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg. Meg kell jegyezni, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, valamint a házastársak közösen viselik bármelyik házastárs által, a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is.

A házastárs különvagyonához tartozik:

– a házassági vagyonközösség létrejöttekor már megvolt vagyontárgy,

– a házassági vagyonközösség fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, ill. ingyenes juttatás,

– a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat,

– a személyét ért sérelemért kapott juttatás,

– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy,

– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték.

Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági vagyonközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, valamint öt évi házasságban való együttélést követően közös vagyonná válik az a különvagyonhoz tartozó tárgy is, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép.

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére – általában – a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

A KÖZÖS VAGYON HASZNÁLATA, KEZELÉSE

A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja, azokat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Fenntartásukkal, kezelésükkel járó költségeket és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból (gyermektartásdíj) arányosan is hozzájárulni. Amennyiben csak az egyik házastárs rendelkezik külön vagyonnal, úgy a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátani.

A KÖZÖS VAGYON FELETTI RENDELKEZÉSI JOG

A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen, vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek. Az egyetértés (hozzájárulás) nincs alakszerűséghez kötve, az történhet akár szóban, akár írásban is.

Bármelyik házastársnak, a vagyonközösség fennállása alatt, a közös vagyont érintő visszterhes szerződését, a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs a szerződést a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az szerződés megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.

A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs 3. személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.

A házastárs felelőssége – amennyiben hozzájárult a másik házastárs által kötött ügylethez – harmadik személlyel szemben korlátozott, csupán a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Abban az esetben, ha az egyik házastárs a közös vagyonra szerződést kötött oly módon, hogy ahhoz a másik nem járult hozzá, és a hozzájárulást vélelmezni sem lehet, illetve a vélelem megdőlt, a szerződést kötő házastárs felel a kötelezettségekért. Ebben az esetben a másik házastárssal szemben a szerződést hatálytalannak kell tekinteni.

VAGYONKÖZÖSSÉG MEGSZŰNÉSE

Vagyonmegosztásra nem csak a házasság felbontásakor, hanem a házasság alatt is sor kerülhet.

A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság indokolt okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.

A kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a vagyonközösség megszüntetését kérik (pl. a másik házastársat cselekvőképességet teljesen kizáró gondnokság alá helyezték és gondnokául nem a házastársat rendelték ki).

A vagyonközösség, a bíróságnak a vagyonközösség megszűnését kimondó határozata jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg.

Ezt követően a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják, kezelik, azzal önállóan rendelkeznek és tartozásukért önállóan felelnek. Azonban a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik.

A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását is. Ennek során nemcsak a meglévő vagyontárgyaknak a felek közötti elosztását lehet igényelni, hanem a megtérítési igények (beruházások, adósságok törlesztése, stb.) rendezését is.

A felek közötti megállapodás létrejöhet: peren kívül vagy perben (bíróság által jóváhagyott egyezséggel).

A peren kívüli megállapodáshoz, amikor a házastársak szerződéssel osztják meg a házastársi közös vagyont, nem kell a bíróság jóváhagyása, azonban azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Amennyiben a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, úgy azt a bíróságtól lehet kérni.